Első találkozásom a címben  szereplő input módszerrel hol máshol lett volna, mint az 5 év - 5 nyelv oldalán. Itt olvasható a cikk.

Bizonyára a kedves olvasó érdeklődik annyira a téma iránt, hogy vagy már olvasta a fenti írást, vagy most fogja megtenni. Ők nyugodtan ugorhatnak a következő bekezdésre, a többieknek pedig pár szóban, hogy miről is van szó. Olvass, hallgass vagyis egyszerűen találkozz minél több anyanyelvi anyaggal, és anélkül, hogy külön gyakorolni kéne vagy nyelvtani szabályokat tanulni végül beszélni és írni is tudni fogsz.

Amikor először olvastam, egyáltalán nem győzött meg, hogy ez lenne a csodamódszer. Sőt igazából nem is értettem miről is szól ez az egész. Hiszen egy tanórán se történik semmi más, van olvasás, beszélgetés, magnó hallgatás meg némi filmnézés. Mind-mind input. Mégse tanultam meg tőlük angolul.

A cikkben elhelyezett linkeket már meg se nyitottam. Egyszerűen nem láttam, hogy mit is tudnék profitálni ebből az elméletből. Ennek ellenére történt pár dolog, ami miatt mégis erről a témáról írok. A minap például belefutottam ebbe az írásba: antimoon. A fenti cikkben is emlegetett Antimoonos fiúk oldalának egy része magyarul.

Azt írja, hogy ne tanuljunk nyelvtant. Ez nagyon szimpatikus dolog, én is intuitíven szeretnék beszélni, nem pedig azon gondolkodni, hogy most mi is a személyrag az olasz partire igének feltételes mód T/2-ben. Jöjjön magától a számra és kész. :-)

Egyelőre nem igaz, hogy most aztán teljesen megvilágosodtam. De a fenti szövegből ezt tartom a kulcsmondatnak:

Ha megérted ezeket a mondatokat, eltárolódnak az agyadban.

Na most a helyzet az, hogy én azt vettem észre magamon, hogy azt értem meg, amit korábban már megtanultam! Például szembe jön egy amerikai filmben az alábbi mondat:

She had her dress made by her aunt

Ha nem is merem a szerkezetet, akkor valami ilyesmi fut át az agyamon: Na itt egy hülye mondat, van benne egy have, amit százféle helyzetben használunk. És hopp már el is tűnt, nem tudtam vele mit kezdeni, ezért egyszerűen nem is veszem figyelembe.

Viszont ha az alábbival találkozom:

The more you try to push me out, the more I want to be here.

Akkor ez jut eszembe: Hoppá, ezt már tanultam, minél-annál, na de jó, tényleg használják a való életben, szóval így néz ki, amikor nem négy szóból áll összesen a mondat, mint a tankönyvben.

Miután 20 ilyennel találkozom még az is lehet, hogy én magam is tökéletesen hibátlan mondatokat tudok majd gyártani erre a szerkezetre. Tehát anélkül, hogy külön gyakorolnám megtanulom a szerkezetet használni, de ennek az a feltétele, hogy már előtte ismerjem. Tehát az input módszer lehet mégse olyan hülyeség, mint aminek elsőre kinéz :-)

Amikor újra elővettem az olasz könyvemet, elolvastam az előszavát, amelyben az alábbi tanácsra bukkantam.

A nyelvtanulás alapja alapja a szövegek ismerete: azokat nem elég megérteni, hanem minél többször (lehetőleg fennhangon) el kell olvasni.

Szóval olvasni (és persze hallgatni, mert a teljes könyvhöz hanganyag is tartozik) kell, minél többet, pont ahogy az inputmódszer állítja. A jó módszer már évekkel ezelőtt a rendelkezésemre állt, de én vagy el se olvastam az előszót annak idején, vagy nem érdekelt annyira, hogy ki is próbáljam. Valahogy a tanórákon se került elégszer szóba ez a módszer, hogy már akkor magamévá tegyem.

Most viszont elkezdtem használni, és eléggé meg vagyok vele elégedve. A könyv 20 leckéből áll, ebből naponta három szöveget szoktam elolvasni, mondjuk a 10-11-12-est, közben a 9-esből pedig kiirogatom az új mondatokat. Mivel korábban már többszöri olvastam a szöveget, ezért elég jó időbefektetéssel sikerül megtanulni ezeket a mondatokat.

Ezzel vissza is kanyarodtunk az egyik első bejegyzéshez. A szavak helyett teljes mondatokat tanulok, amiknek az egyik legkézenfekvőbb forrásai a tankönyvi szövegek. Mivel tartalmazzák az elsajátítandó nyelvtant, és úgy vannak elkészítve, hogy a tanuló jó eséllyel értse is őket.

Összefoglalva az fentieket. Az input módszert egyelőre még nem is sikerült teljesen megértenem. De a szövegek minél többszöri, hangos olvasását akár tankönyvről, akár szépirodalomról, akár bármi másról van szó, csak ajánlani tudom mindenkinek.