Akik olvasták a korábbi bejegyzéseket már tudják, hogy a szótanulási technikáim mindig két résből állnak.
- Valamilyen módszerrel megtanulni
- Beírni az Ankiba, és onnan nem elfelejteni
Biztos vagyok benne, hogy a folyamatos ismétlést nem lehet megspórolni. Ismétlés a tudás anyja, mint tudjuk, ami nyelvtanulás esetében kifejezetten igaz. Erre pedig az Ankinál jobb módszert nem ismerek. Nem tudom mennyire meggyőző, amiket eddig írtam, de higgyétek el nem anyagi érdektől vezérelve szeretnék mindenkit rábeszélni az Anki használatára. :-)
Mivel a rendszer két pilléren nyugszik, ezért csak úgy működik, ha a két pillér összhangban van egymással. Biztos sokan meglepődnék, de én szeretem a mondattanulásos módszert. Nem csak azért, mert tapasztalataim szerint működik, hanem tényleg szeretem. 20-30 perc alatt szoktam átnézni az aktuális paklit, ez pont elég idő arra, hogy kellően belemerüljek. Minden mondat egy új kép, ezalatt az idő alatt nem kell foglalkozni semmi mással, csak élvezni és ugrálni a képek között.
Ugyanakkor annyira nem szeretem Ankiba gépelgetni a mondatokat. Általában estére hagyom, ha meg közbejön valami, esetleg túl fáradt vagyok, akkor aznap nem kerülnek be új kártyák. Ez nem a legjobb, de nem teszek magamnak ígéretek, hogy na majd másnap. Egyszerűen tudomásul veszem, hogy ha egy nap elmúlt akkor annak már annyi. Másrészt minél több a begépelt új kártyákat, annak több időbe telik másnap végigmenni rajta. 20-30 perc még rendben van, elnyomogatom én, ha muszáj. De napi 40-50 percet már nem akarok itt ülni és játszani az Ankival. Tehát bármennyire is szeretem a kártyáimat és nem okozna gondot napi 30 újat megtanulni, mégse tehetem, mert ez nincs összhangban a 2. ponttal. Az eredmény pedig az lesz, hogy a polcon gyűlnek a megtanult kártyák, amik azt várják, hogy Ankiba kerüljenek. Az is előfordul, hogy mire erre sor kerül már újra kihullott a fejemből.
A megoldás az, hogy nem vállalom túl magamat, hanem egy nekem megfelelő egy fenntartható pályát választok. A nem fenntarthatóság jelei elég szemet szúróak:
- 1 pakli átnézése a megszokott 20 percről elkezd emelkedni 30-40 percre
- Az Ankiban elkezd durván nőni az átnézendő kártyák száma
- Egyre több kártya gyűlik a polcomon :-)
Ha sikerült észrevenni, hogy rossz pályán vagyok, akkor már nem olyan nehéz rántani egyet a kormányon. :-)
Egy kis becslés az Ankiról:
- Napi 10 új kártya felvitele esetén napi 60 kártyát kell átnézni, ami 12 perc.
- Napi 15 új kártya felvitele esetén napi 84 kártyát kell átnézni, ami 17 perc.
- Napi 20 új kártya felvitele esetén napi 118 kártyát kell átnézni, ami 23 perc.
- Napi 30 új kártya felvitele esetén napi 168 kártyát kell átnézni, ami 33 perc.
A becslés kicsit durva, és nem számol azzal se, hogy egy új kártya átnézésére több időt kell hagyni, mint egy régiére, de a tendenciát jól mutatja. Érdekes, hogy 3x annyi új kártya csak 2,8x több átnézést hoz magával. Szóval van a háttérben némi méretgazdaságosság, de nem tudom, honnan származik :-D
Összefoglalva, hogy mire is akartam ezzel a cikkel kilyukadni. Ha nem egy kényelmes tempó szerint haladunk, akkor az előbb-utóbb visszaüt. Egyrészt kudarcnak éljük meg a dolgot, mert nem sikerül a megálmodott tervet végrehajtani, másrészt az erőltetés miatt annyira se fogjuk élvezni a nyelvtanulást, mint eddig. Nem akarok ezúttal se adós maradni közhelyekkel, ezért leírom érthetően is: a kevesebb néha több, illetve lassan járj tovább érsz. :-)
